Ifjúsági munka: egy hiányzó szakma – Magyarországon
Több lehetőség kínálkozik arra, hogy meghatározzuk, mi is az ifjúsági munka, mit csinál az, aki „ifjúsági munkásként” dolgozik, illetve, hogy van-e egyáltalán szükség arra, hogy Magyarországon is meghonosodjék ez a szakma, amelyet más, európai és tengeren túli országokban sokan gyakorolnak?
Miért van szükség ifjúsági munkára?
1. Olyan gazdasági, politikai és szociális folyamatok vesznek körül bennünket, amelyek összetett és bonyolult hatással vannak a felnövekedő generációk életére. E generációknak értő és avatott segítségre van szükségük ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak egy bonyolult viszonyrendszerben.
2. A közelmúlt történelme olyan változásokat indított el a magyar társadalomban, amelyek a ma fiatal és gyermek-korosztályokat megkülönböztethetővé teszi a megelőző generációktól.
Két kiindulópont:
a) „Európai” generáció jelent meg a nemzedékek térképén (1980-1990-ben születettek)?
b) az európaizálási folyamatok generációs feszültségekkel járhatnak (a fiatal generációknak újra kell tanulniuk generációk közötti együttműködéseket, a szolidaritást)?
3. A fiatalok élete és autonómiája differenciált, a rendelkezésükre álló intézmények azonban nem. Szükség van olyan szakmaiságra, amely válaszokat tud adni ezekre a különbségekre – az ifjúsági munka egy ilyen lehetséges válasz.
Mi az ifjúsági munka?
1. Jobb szavunk híján ez tükörfordítása az angol, francia, német megnevezéseknek.
2. Az ifjúsági munka (egyik) definíciója: a társadalom pozitív értékeinek közvetítése a fiatalok számára, úgy segíteni a társadalom-tanulásukat, hogy megmutatjuk a lehetőségeiket és a korlátaikat.
3. A társadalom-tanulás folyamatának segítése a demokrácia-tanulás, az állampolgári értékek elsajátítása és ezen értékek „gyakorlása”.
4. Az ifjúsági munka egyik kulcsfontosságú kifejezése a részvétel. (Jog és lehetőség a felelősség- és kötelezettségvállalásra.)
5. Ifjúsági munka igen sok társadalmi-intézményi színtéren végezhető:
– iskolában
– szabadidős keretek között speciális ifjúsági intézményekben, a civil társadalom „intézményeiben”, szociális intézményekben (gyermekjóléti és családvédelmi szolgáltatások),
– települési önkormányzatok.
Az ifjúsági munka európai trendjei
1. Egységesülő felfogás: kísérletek „az ifjúsági munka európai sztenderdjeinek megfogalmazására (Európa Tanács: Ifjúsági Miniszterek Európai Konferenciái, Európai Unió Bizottságának Fehér Könyve)
2. Új támogatási politikák (EU Ifjúság 2000-2006 projektfinanszírozási rendszere)
3. Európai szakmai hálózati munka erősödése (Youth Program Nemzeti Irodái, képzési programok, EU-ET együttműködés), szakmai publikációk.
Az ifjúsági munka Magyarországon:
1. Sokan foglalkoznak fiatalokkal, bár nem ifjúsági munkásként, vagy nem így hívják őket.
2. Differenciálódott az intézményrendszer (1999-től Minisztérium, Regionális Ifjúsági Irodák, Mobilitás, szakmai tudatosodás szakasza)
3. Differenciálódott a civil társadalom – az ifjúsági munka vonatkozásában is.
4. Valószínűleg a „szakmában” dolgozók tudják megmondani, hogy milyen képzésre, végzettségre és elismerésekre, valamint fórumokra van ahhoz szükségük, hogy szakmává váljanak
Wootsch Péter közkapcsolati menedzser
Sziget Kulturális Szervezőiroda
06-20-920-3092
wootsch.peter@sziget.hu
cialis super active description
szeptember 14, 2006
·
Webszerkesztő ·
Nincs hozzászólás
Címkék: ifjúsági munka, társadalom · Kategória: MindenGyerek 2003

Hozzászólás írása
Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.