Gyermekjogi kérdések a közoktatásban

Vitaindító előadás

Néhány megkerülhetetlen elvi kérdés :

1. Az öt legfőbb jogalkalmazási problémacsoport az iskolában:

– Jog és nem-jog elhatárolása az első legfőbb kérdés;

– Ha jogról van szó, akkor iskolai és nem iskolai hatáskörök megkülönböztetése a második legfőbb kérdés;

– Ha jogról és iskolai hatáskörről van szó, akkor a vonatkozó jogszabálynak való megfelelőség a harmadik legfőbb kérdés;

– S ha jogról, iskolai hatáskörről, jogszabálynak megfelelő tartalomról van szó, akkor a jogérvényesítés alkalmas eljárási szabályainak alkalmazása a negyedik legfőbb kérdés;

– S végül, ha jogról, iskolai hatáskörről, jogszabálynak megfelelő tartalomról és törvényes, alkalmas eljárásról van szó, akkor a jogok érvényesülését segítő iskolai belső jogi szabályozásról (házirend, szmsz, pedagógiai program) van szó ötödszörre.

2. Jogi felelősséget, jogkövetkezményt csak a jogi norma sérelme esetén alkalmazzunk

– jogon kívüli normarendszerek ürügyén ne! (Például fegyelmi büntetés vagy más jogi hátrány erkölcsi, illembeli, esztétikai, ízlésbeli, szakmai, politikai konfrontáció okán.)

3. A jogok nem adományok, nem is jutalmak, nem kiérdemeljük őket. A jogok vannak. A jogszabályok tartalmazzák őket.

4. A jog megismerhetősége a törvényes iskolai jogalkalmazás alapja. (Jogi információ, joghasználatra nevelés, pedagógusképzés.)

5. A legfőbb tanulói (és állampolgári, munkavállalói) kötelezettség: a mások jogainak a tiszteletben tartása, a jogszabályok betartása. A diákjogok sérelme is elsősorban a tanulók egymás közötti viszonylatában jelentős, és sokkal kevésbé a tanár-diák konfliktusokban. (Még ha ez utóbbi is a látványosabb esetkör! Nyilván azért érezzük ezt az aránytalanságot, mert a viszonylag ritkább diák-tanár jogi konfliktusban egyenlőtlen hatalmi helyzetben érvényesítik jogaikat a felek, míg a tömegesen előforduló diák-diák konfliktusokban azonos hatalmi pozícióban álló gyerekek küzdenek meg sajátos közösségi vagy egyéni módszereikkel jogaik érvényesítéséért.)

6. A jogorvoslás negatív megítélése, a probléma „kivitele az intézményből” mítosza, a vélemény-nyilvánítás korlátozása, a jó hírnév torz védelme – mind-mind a jogállamiság elleni merényletek. A helyi hatalom „leönti” a fenntartó előtti árulás vádjával, a szolidaritás hiányával, összeférhetetlenség vádjával, a kollektíva cserben hagyásával, az intézmény hátrányos helyzetbe hozatalával, konfliktus-gerjesztéssel stb.

7. A jogszabályok és az iskolai belső jogi normák sem oldanak meg pedagógiai konfliktusokat és hiányokat. A jog nem végső eszköze a pedagógiának! Lásd fegyelmezés, lásd jutalmazás, lásd tanulmányi eredményre ösztönzés, lásd házirendi szabályozás, lásd a problémás gyerek „önkéntes” eltávozásra kényszerítése. Sem az „eltanácsolás”, sem a „magántanulói jogviszonyba kényszerítés” nem fogadható el! Mert törvénysértő, s mert pedagógiailag is a kudarc és a tehetetlenség intézményesítése.

8. A gyermek- és ifjúságvédelem minden gyermeket veszélyeztető körülményre kiterjed, a „normális” tanulói többséget is látnia kell, nem csupán a „deviáns” kisebbséget. Problémás esetek, családok és gyerekek mindig voltak, vannak és lesznek is; talán az igaz, hogy egyre többen, bár ebben az érzékenyebb mérési módszerek is benne vannak. Az igazi nagy tétje az iskolaüzemnek azonban a hallgatag és elviselős többség: ők azok, akik zokszó nélkül hagyják tönkretenni egy-egy alkalmatlan pedagógus révén érdeklődésüket, ambíciójukat tárgyak, stúdiumok iránt. Akiket „átformál” az iskolaüzem. Ez is jogsérelem: a képességeiknek, adottságaiknak megfelelő tanuláshoz való jog sérelme.

Néhány megkerülhetetlen jogalkalmazási témakör:

I. Az általános emberi-állampolgári jogok következetes alkalmazása az iskolában. (Kemény és lágyabb emberi jogok, agresszió, testi sértés, véleménynyilvánítás, levéltitok, magántitok, adatvédelem, cenzúra!)

II. Integrált oktatás. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló joga az általános oktatásban való részvételre. Sem az alapító okirat tartalma, sem az akadály-mentesítés hiánya nem ad felmentést az iskolának az integrált oktatásba befogadás törvényi kötelezettsége alól.

III. Jogok érvényesítésének módjai az iskolában. Jutalmazás – büntetés – érdekeltségek és lehetőségek pedagógiai rendszerének viszonya a jogi szabályozáshoz. (Fegyelmi büntetések és eljárás jogszabályokban rögzített, ennek gyakorlata viszont formális és ritka. Fegyelmező intézkedésekre nincsenek valódi házirendi normák, jutalmazás normatív szabályozásának rendje fejletlen, ösztönzéses módszerek nem jelennek meg a belső jogi normákban. Egész szankciórendszerünk büntetés-központú, s nem a jogkövetkezmények teljes palettájára épül. Például feladatátszállás, lehetőségmegvonás, tevékenységre kötelezés, tevékenységtől eltiltás, közösségi megítélés.)

IV. Gyermeki jogok közvetlen érvényesülése a közoktatási intézményben, például a véleménynyilvánításhoz való jog. Politika, helyi közélet az intézményben. A „politikamentesség” torz (és végtelenül konzervatív!) mítosza. A sajtószabadság apró helyi lábbal tiprásai az iskolaújságok és diákújságok előzetes „láttamozásaival”. (A cenzúra magyarországi eltörlését követő 156. évben!)

Dr. Bíró Endre ügyvéd, közoktatási szakértő

Jogismeret Alapítvány

(1) 350-6835

Fax: (1) 367-1287

info@jogismeret.hu

www.joghaz.hu

cialis black buy

október 29, 2006 · Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: , ,  · Kategória: MindenGyerek 2005

Hozzászólás írása

Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.