Gyerekeknek való iskola?
A szabadon tartott előadás és az azt követő beszélgetés főbb tézisei
„Kétféle” iskola van (Mérei Ferenc): a gyerekközpontú, mely a gyerekek testi-lelki-szellemi megismeréséből, releváns, életkorilag gyorsan változó szükségleteik felméréséből és e szükségletek kielégítésének metodikájából,didaktikájából kiindulva azt tartja fontosnak, hogy a gyerek segítségére legyen a maga egyszeri és egyetlen személyiségének kibontakoztatásában,tudva hogy mind a gyerek, mind a társadalom ebből remélheti a „legnagyobb hasznot”. Ez az iskola állampolgárokat nevel, autonómiát és szuverenitást erősít meg, érzelmi biztonságban megtanít nemet mondani és döntésképessé tesz.
A másik az intézmény- – vagy tanterv- – központú iskola. Ez állami megrendelést teljesít, előre eldönti, hogy a gyerekgyárnak milyen végterméket kell kibocsátania, és az e szerint koncipiált tananyagot préseli át a gyerekanyagon. Alattvalókat nevel, akik készek az akár folyton változó utasítások, parancsok, elvárások követésére. ( Rövid történeti visszatekintés.)
A gyerekeknek való iskola nem kelt szorongást – hiszen a szorongás visszafogja a teljesítményt. Jegyre felelni nagyon nagy szorongást kelt (ésnagyon sok időt vesz el); a mai magyar iskola egyik jellegzetessége, hogy úgy akar teljesítményt előcsiholni, hogy közben visszafogja ezt a teljesítményt.
A mai magyar iskola unalmas. Nem fenntartja a gyerekekben meglevő, és a kamaszkorig még mindig újraéledő érdeklődést, hanem kiöli azt. (Csapó Benőék vizsgálatai.) A szorongást keltő és az unalmas iskola, mint kiváltó tényező megtalálható minden később esetleg szenvedélybetegséggé fajuló abuzus (dohányzás,alkohol fogyasztás, drog) hátterében, mint a családi miliő melletti másodlagos tényező.
A gyerekeknek való iskola széleskörűen ápolja és fejleszti a különböző intelligenciaformákat, az életben való beválásnál különösen nagy jelentőségű érzelmi intelligenciától kezdve a cselekvéses intelligenciáig, miközben természetesen az értelmi intelligenciáról sem feledkezik meg. Detegyük hozzá: a mai iskola az értelmi intelligencia tíz faktora közül csak kettőt osztályoz, és ezeket is a gyermekkorban kevésbé fejlett szóbeli tartományból! Ezért nem korrelál az életben való beválás az iskolai beválással.
Nézzünk gyakorlati példákat a mai iskola szakszerűtlenségére. (A régi magyar iskolában ösztönösen tudtak sok dologról, amelyről ma már tudatosan is tudhatunk a kutatások alapján; mégis: az ösztönös tudás elveszett,a tudatos tudást, úgy látszik, még nem szereztük meg.)A kulturális alapkészségek – írás, olvasás, számolás – hibás, szakszerűtlen,elsietett tanítása.
PISA – konzekvenciák. Mikor érett a magyar gyerek az iskolára? 68-as felmérések. Az elhúzott alapozás szükségessége. Részpélda: a gyerek kezének funkcionális anatómiai fejlődésmenete, fiúk lányok különbségei. A gyerekek mozgásszükséglete. A lányok jobb alkalmazkodása, amelyért pszichoszomatikus betegségekkel fizetnek. (Nemes-Kónya)
A mai iskola betegít. Az elhúzott alapozás fontossága. Kevés tananyag intenzíven – vagy sok tananyag gyorsan, felületesen? 75%-ban a felejtés számára tanítunk! Részpélda: a szülő, mint házitanító. Működésképtelen modell. Értékelés vagy osztályzás? Alternatívák: Winkler Mártától az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumig. Gyermekek Háza. Waldorf-iskola. Az átformálás szükségessége és lehetőségei.
Vekerdy Tamás igazgató
Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ
(PTMIK),Pedagógiai Alternatívák Igazgatósága
2097 Pilisborosjenő, Fő út 1.
06-26-537-500
tamas.vekerdy@ptmik.hu
szeptember 14, 2006
· Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: iskola, oktatás · Kategória: MindenGyerek 2003
Hozzászólás írása
Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.