Ferge Sándor: Gyerekszolgáltatások fenntarthatósága
A 2011. évi MindenGyerek „esete” – ha lehet – különös hangsúlyt ad annak a témakörnek, amelyet az idei konferencián néhány hasonló szervezettel szerettünk volna egy kerekasztal beszélgetés keretében kibontani. A témakör kulcsszava a fenntarthatóság, amelyet több különböző kontextusban is használunk. Értelmezhető ez a fogalom a természeti- és a társadalmi környezet fenntarthatósága szempontjából is. Mindkét kérdéskör jelentősége manapság egyre inkább nő, ahogyan a jövő generációk – azaz minden gyerek – érdekének védelme mindinkább fontos szemponttá válik. Van azonban egy harmadik értelmezés is: a gazdasági fenntarthatóság kérdése. A konferencián érdeklődésre talán – de annak elmaradásával, illetve az elmaradás okai ismeretében még inkább – ez utóbbi kérdéskör tartott volna számot.
A kérdést a szociális gazdaság, azon belül kiemelten is a szociális szövetkezetek szempontjából vizsgáltuk volna. Pontosabban abból a szempontból, hogy a szociális gazdaság entitásai miben, hogyan járulhat(ná)nak hozzá a különféle gyerekekkel kapcsolatos, gyerekek számára nyújtott szolgáltatások folyamatos működtetéséhez.
Nyilvánvalóan sok kérdés vetődik fel ezzel kapcsolatban, olyan alapvetőekkel kezdődően mint, hogy az állam (beleértve az önkormányzatokat is) kivonulhat-e ezen szolgáltatások fenntartásából? Amit akár úgy is megfogalmazhatunk, hogy az egyes gyerekszolgáltatások gazdasági ellehetetlenülése (avagy a költségvetés nehéz helyzetére történő hivatkozással történő ellehetetlenítése) nem veszélyezteti-e a társadalmi környezet fenntarthatóságát? Bizonyos gyerekszolgáltatások közjószág jellegének megszűnése nem okozza-e törvényszerűen és rohamosan a társadalmi különbségek és azzal a társadalmi feszültségek tarthatatlan szintű megnövekedését?
A „közjószág jelleg” kihangsúlyozása az előbbi (költői) kérdésben azért fontos, mert az állami szerepvállalás megszűnésével az egyes szolgáltatások jellemzően nem eltűnnek, „csupán” átalakulnak. A közösségi források megszűnése általában a szolgáltatásokért a családok által fizetendő térítési díjak megnövekedését okozza (éppen a fenntarthatóság érdekében). Azonban a fizetendő díj összegének nagyságával egyenes arányban megnő a szolgáltatásokból történő kirekesztés. Ami azt jelenti, hogy egyes gyerekek nem jutnak hozzá az ahhoz szükséges mennyiségű és/vagy minőségű szolgáltatáshoz, amely megakadályozná vészes le- illetve a társadalomból történő kiszorulásukat.
A tervezett blokk résztvevői, miközben nem értenek egyet az állami szerepvállalás tapasztalt mértékű csökkenésével azt vallják, hogy a kisközösségek ön- és létérdeke a veszélyeztetett szolgáltatások fenntarthatóságának biztosítása. A beszélgetés alkalmával néhány működő példával kívántuk (volna) bemutatni azt, hogy a szociális (közösségi) modell miként lehet alkalmas a gyakorlatban ennek megvalósítására.
Ferge Sándor
MTA-TK Gyerekprogram Iroda
eMultiCoop Szociális Szövetkezet
(06 30) 696 4293
május 29, 2011
· Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: fenntarthatóság, közösség, társadalom · Kategória: MindenGyerek 2011, Virtuális konferencia
Hozzászólás írása
Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.