Egy iskola két arca: gondolatok a Ferencvárosi Általános és Szakiskola „A mi lakásunk” c. Phare programjának eredményeiről

Bevezető

2000. végén a zömmel hátrányos helyzetű és roma tanulók nevelését vállaló Ferencvárosi Általános és Szakiskola fejlesztő teamje úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a „Halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása” c. Phare programhoz, azzal a céllal, hogy az iskolában a korábbi években megkezdett sikeres fejlesztő-differenciáló parajumpers Gobi és preventív munka folytatásához és kibontakoztatásához megteremtse a szellemi és infrastrukturális hátteret.

A program célkitűzései A Ferencvárosi Általános és Szakiskola a megpályázott program keretében az iskola épületében, de attól függetlenül és építészetileg szeparáltan egy mentálhigiénés központot kívánt létrehozni. A központ létrehozása kapcsán a team egy komplex, fejlesztő-felzárkóztató program kidolgozásával kívánta elérni, hogy az iskola sikerrel valósítsa meg a főváros öt kerületében élő, kb. fele-fele arányban magyar és roma hátrányos helyzetű tanulók együttesen történő felzárkóztató, fejlesztő nevelését, a tanulók iskolai eredményességének biztosítását, a lemorzsolódás csökkentését,felzárkóztató, interkulturális nevelését, prevenciós feladatok ellátását, a pszichésen veszélyeztetett gyermekekhez való alkalmazkodást, egyfajta befogadó attítüd kialakítását,iskolán kívüli szabadidős programok megvalósításával a kamaszok „iskolában tartását”, megteremteni az iskolai demokrácia hatékony színterét, megismertetnie a tanulókkal és az önkéntes munkát vállaló fiatalokkal a civil szervezeti élet, a közösségfejlesztés módszereit, eljárásait,segíteni a tanulók szocializációját, a polgári életmód és értékrend megismertetését, széleskörű terjesztését és parajumpers Kodiak elsajáttítatását, a gyerekek számára követhető – az otthonitól eltérő – életmód, életvitel és értékrend felmutatását, a rosszul rögzült higiénés, mentálhigiénés beállítódások módosítását, partnerek bevonásával erősítse az iskola és a helyi roma közösség kapcsolatát, a roma, illetve a kettős identitástudat kialakulását, javítsa a pedagógus-diák együttműködés hatékonyságát, a szülők-gyermekek, segítse a szülők-pedagógusok együttműködését, pozitív programalkotó képességük fejlesztését, hozza közelebb a szülőket és a roma önkormányzatot az iskola világához, vonja be őket az iskolai közéletbe, hatékony iskolai klíma kialakításával segítse a program eredményeinek rögzülését,terjessze a program szellemiségét, hozzáférhetővé tenni az elért eredményeket.

A program módszere és hipotézise A pályázati team a célok megvalósításához vezető utat és módszert a korábbi években megkezdett innovatív pedagógiai munka folytatásaként az alternatív iskolákban kidolgozott komplex művészeti nevelés filozófiájában, alternatív pedagógiai módszereiben, kipróbált pedagógiai tartalmaiban találta meg. A projekt hipotézise az volt, hogy egy, a külsejében és szervezettségében az iskolai környezettől alapvetően eltérő közösségi tér létrehozásával olyan ideális kísérleti nevelési környezetet hozzon létre, amely nagymértékben felerősítheti a korábban a pedagógiai program keretében kidolgozott és megkezdett fejlesztő munkát, új formák és módszerek bevezetésével gazdagíthatja azt. A Mi lakásunk Mentálhigiénés és Szabadidőközpont egyfajta korszerűen berendezett, polgári lakást reprezentáló térként helyet adhat mindazoknak az egyéni, kiscsoportos és közösségi tevékenységeknek, foglalkozásoknak, amelyek megvalósítására az iskolai környezetben nem volt optimális lehetőség. A projekt team a célhoz vezető útként, az alternatív pedagógiák filozófiáját, a 80-as évek óta Magyarországon kialakult alternatív iskolai gyakorlatot választotta. Különös tekintettel kívánt építeni az alternatív pedagógiák komplex művészeti nevelési tartalmaira és módszereire, abban a meggyőződésben, hogy ezek bevezetése a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai és főként iskolánkívüli, önszerveződő, szabadidős programjaiba olyan széles tevékenységi kínálattal egészíti ki a tanórai nevelőmunkát, amely eddig nem tapasztalható módon, sokoldalúan és mélyen biztosíthatja a gyermekek személyiségének fejlesztését, a pedagógiai munka hatékonyságának fokozását. A rendszerint csoportos, munkáltató jellegű tevékenységeken keresztül a választás és a világra való reflektálás lehetőségét biztosíthatja az iskola növendékeinek, mindezt személyes, érzelemgazdag környezetben. A program révén lehetőség adódik olyan kulturális értékek, életmódmodellek felmutatására, önszerveződő formák megteremtésére, amelyek alkalmat teremtenek az egészséges személyiségformálásra, a társadalomban való eligazodás készségének kialakítására, más életkorú és élethelyzetű emberekkel történő kommunikációra és kooperációra, a polgári életmód és értékrend megismerésére, elfogadására, belsővé tételére.

A program módszerei

Speciális együttműködési formák kialakítása A széles célrendszer és a tervezett tevékenységi formák sokasága csak széleskörű személyes és intézményi együttműködés keretében látszott valósíthatónak, építve az iskolai közösség meglévő kapcsolatrendszerére, valamint új partnerek konzorciumi formában történő bevonására (az iskola, kooperatív szülői közösségek, roma csoportok, civil szakmai szervezetek, kutató-képző intézmények, a kisebbségi önkormányzat képviselői). A program konzorciumi partnerei voltak: Ferencvárosi Általános és Szakiskola, a IX. kerületi Önkormányzat, a IX. kerületi Roma Kisebbségi Önkormányzat, a Pedagógus Továbbképző Módszertani Központ Alternatív Igazgatósága, Mobilitás.
Pedagógus továbbképzések A program megvalósításának kulcsa az iskolai tantestület, illetve a szélesebb iskolai környezet (szülők, egyéb partnerek, önkormányzati munkatársak) hagyományos pedagógiai szemléletének, „beidegződéseinek” megváltoztatása. A pedagógusok esetében olyan módszertani fogások megismertetését és elsajáttítatását kellett megvalósítani, amelyek révén lehetővé vált a művészeti nevelési tantárgyak eszközként való alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók komplex személyiségfejlesztésben. Ezeknek a tanulóknak a nevelésénél és oktatásánál messzemenően figyelembe kell venni családi és szociális hátterük sajátosságait és helyzetüknek megfelelő önkifejezési eszközöket kell biztosítani. Ennek érdekében háromlépcsős pedagógus továbbképzési piramis megvalósítása látszott szükségesnek:

5 fő Képzők képzésePTMIK Alt.Ig. Kurzusa 120 óra,
20 fő Belső projectképzésMűhelymunka 15 pedagógus+konzorciumipartnererek,+ tudományos háttér, 60 óra,
100 fő Belső iskolai környezet képzésea szereplők teljes köre: nevelőtestület+dolgozók 30 órás
150 fő Külső iskolai környezet számára:szülői értekezletek, nyitott napok, szakmai napok, Lenhossék nap 15 óra

Képzők képzése. A tantestület öt – várhatóan a mentálhigiénés központban is tevékenykedő pedagógusa – részt vett a PTMIK Alternatív Igazgatóság keretében szervezett 120 órás, „A komplex művészeti nevelés módszerei” c. akkreditált továbbképzésen. A képzés célja volt az alternatív pedagógiai módszerek beépítése a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyerekek nevelését végző iskolák pedagógiai programjába, iskolai gyakorlatába. A továbbképzés keretében a résztvevők feladata egyfajta művészetpedagógiai program kidolgozása volt, amely révén saját maguk, illetve környezetük képessé vált a napi környezeti hatásokból kiindulva, kulturális értékek felmutatásával alkalmakat teremteni a gyermeki személyiség kibontakoztatására, a polgári életmód és értékrendszer megismertetésére. A továbbképzésen való részvétel, illetve a Ferencvárosi Általános és Szakiskola együttműködése a PTMIK Alternatív Igazgatóságával lehetőséget nyújtott arra, hogy a PTMIK által, elsősorban a hátrányos helyzetű régiók (Borsod, Rétköz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) számára meghirdetett programot kipróbáljuk a nagyvárosi környezetben élő és nevelkedő hátrányos helyzetű és roma tanulók körében.Belső projektképzés. A PTMIK Alternatív igazgatósága kurzusát elvégzett öt kolléga multiplikátori közreműködésével a tantestület további tizenöt munkatársának bevonásával, a mentálhigiénés központ munkájához kapcsolódóan 60 órás „belső” alternatív művészeti nevelési továbbképzés szerveztünk PHARE műhelymunka keretében. A műhely egyfajta minőségi körként működött, keretében a résztvevők szakmai vitákon és bemutatókon, esetmegbeszélő csoportmunkákban, dokumentum elemző megbeszéléseken vettek részt.A belső iskolai környezet képzése. Az iskola teljes kollektívájára kiterjedő 30 órás továbbképzés a PHARE műhelymunka eredményeit sztenderdizálta és multiplikálta. Célja volt a Mi lakásunk Mentálhigiénés és Szabadidőközpont tervezett munkájának előkészítése, a közös gondolkodás kialakítása, az újszerű munkaformák megvalósításához a „új szemlélet és nyelv” kiépítése, fejlesztésének elindítása. A pedagógusok elsajátított ismereteiket folyamatosan már s képzés ideje alatt folyamatosan beépítették és fejlesztették az intézményi (iskola és mentálhigiénés központ) tanórai és tanórán kívüli munkában.

Kraiciné dr. Szokoly Mária


clomid fertility drug buy online

június 8, 2006 · Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: , ,  · Kategória: Dokumentumtár

Hozzászólás írása

Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.