Bártfai Edit: Az aktív állampolgárságra nevelés
Ha szeretnénk, hogy a fiatalok önmagukért és környezetükért tenni akaró és tenni tudó, felelősen gondolkodó, a közösségért a közjóért is dolgozó, tudatos állampolgárokká váljanak, akkor az iskolában kell elkezdenünk az erre való nevelést. Célunk, hogy a közösségi tanulás és az állampolgári részvétel széles körben elterjedt és elismert gyakorlattá váljon az iskolarendszeren belül és azon kívül, hogy a fiatalok elsajátítsák az alapvető demokratikus viselkedésformákat, és fejlesszék demokratikus készségeiket. A demokratikus készségek közé soroljuk: az önbizalmat, a részvételt, a felelősségvállalást, az együttműködést, az empátiát, az érzelmi intelligenciát, a kommunikációt, a döntéshozatalt, a problémamegoldást, a kritikus gondolkodást, a kreatív gondolkodást, a hiteles vezetői készségeket.
A DIA programjaiban központi elem a közösségi tanulás, ami a kooperatív tanulás és a projekt-pedagógia módszertanával és eszközeivel a tapasztalati tanulást helyezi a középpontba. A tapasztalati tanulás magában foglalja a személyes és közösségi tapasztalatok saját élményes megszerzését, valamint az azokra adott reflexiót, gondolkodást, a tapasztalatok értékelését, továbbgondolását, és következtetések levonását.
A DIA különböző futamidejű és fókuszú programjai lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, hogy fejlesszék demokratikus készségeiket, a velük foglalkozó pedagógusoknak, szakembereknek pedig, hogy elsajátíthassák azokat a technikákat, és fejleszthessék azokat a készségeiket, amelyek segítségével támogatni tudják a fiatalokat ebben a folyamatban. Ilyen programelemek:
- a bevezető jellegű iskolai civil óra,
- a néhány alkalomból álló vagy rendszeres iskolai közösségi szolgálat,
- a kisebb-nagyobb helyi önkéntes akciók,
- megfelelő
támogatás mellett, öntevékenyen folyamatosan működő ifjúsági csoportok,
- a vitaklubok,
- a középtávú (éves) iskolai komplex kompetenciafejlesztő programok tanár-továbbképzéssel, stb.
Jól reprezentálja ezeknek a programoknak a működését a közösségi szolgálat: ez szervezett keretek között (iskolai osztály, csoport, évfolyam, szakkör, diákönkormányzat) végzett tevékenység, amely a helyi közösség érdekeit szolgálja. A szomszédos óvoda rozsdás kerítésének lefestése, udvari játékainak rendbehozatala, a helyi park kitakarítása, segítségnyújtás egy idősek otthonában vagy gyermekotthonban, kórházi játszóház szervezése beteg gyerekek számára, karácsonyi ajándékgyűjtő akció, állatmenhelyen karbantartási munka végzése és kutyasétáltatás, mind-mind olyan saját élményt nyújtó közösségi projekt, amelyet diákok meg tudnak valósítani.
A közösségi tevékenységet minden esetben előkészítő órák alapozzák meg, és ún. feldolgozó órák zárják le. A közösségi szolgálati tevékenység egész folyamatában arra motiváljuk a fiatalokat, hogy nézzenek körül saját közösségeikben, legyenek képesek felismerni a közösségeiket érintő kihívásokat, és közösségi önkéntes akciókon keresztül valós megoldásokat adjanak ezekre a kihívásokra. A csoport nem csak tesz valamit a köz javára, megold egy problémát és értéket teremt, hanem a résztvevők tapasztalati tanulás útján sajátítanak el újfajta tudást. Tanulnak” az együttműködésről, a konfliktuskezelésről, az empátiáról, a kreatív gondolkodásról, a projekttervezésről, a döntéshozásról és a felelősségvállalásról. Mindez elősegíti a tanulók érzelmi fejlődését, növeli szociális érzékenységüket és fokozza a közösség iránti felelősségérzetüket.
A fiatalok a vita-klubokban együtt járnak körül egy-egy társadalmi problémát, és a formális vita módszerével mélyítik, szélesítik tudásukat az adott területen. A vitákat feldolgozás, értékelés követi. A formális vita fejleszti a fiatalok kommunikációs, kreatív- és kritikus gondolkodási készségeit, hogy felelős állampolgárként képesek
legyenek részt venni valós társadalmi párbeszédben, értelmezni az információkat, és megformálni, majd hatékonyan közvetíteni saját véleményüket.
Workshop rövid leírása a konferencia programba:
A workshop keretében:
- a résztvevők bevonására épített interaktív gyakorlaton keresztül bemutatjuk, hogy az élménypedagógia módszertana hogyan integrálható a közösségi tanulás , valamint az alapvető demokratikus viselkedésformák és készségek elsajátításának folyamatába;
- megosztjuk a tanárok és a tanárjelöltek bevonására is kiterjedő komplex programok során több százas mintán szerzett tapasztalatainkat arról, hogy egy átlagos iskola átlagos tanára milyen feltételekkel tud facilitátori szerepbe helyezkedni, hogy támogatni tudja a fiatalokat.
Bártfai Edit
(06 30) 718 8630
bartfai.edit@i-dia.org
www.i-dia.org
május 29, 2011
· Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: demokrácia, DIA, élménypedagógia, ifjúság, közösségfejlesztés, társadalom · Kategória: MindenGyerek 2011, Virtuális konferencia
Hozzászólás írása
Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.