A tevékenység központú Nemzeti alaptanterv
A Nemzeti alaptanterv és a programfejlesztés helye, szerepe a tartalmi szabályozás rendszerében
2003-ban megtörtént az 1995. évi Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. A megújult dokumentum megőrizte alaptantervi, stratégiai jellegét, ugyanakkor megerősödött fejlesztő funkciója is. A kiemelt fejlesztési feladatok megfogalmazása, valamint a műveltségterületek tartalmának felülvizsgálata révén az összefüggések, a folyamatok tanítása-tanulása is a korábbinál nagyobb szerepet kapott benne.
Az új Nemzeti alaptantervet életbe léptető kormányrendelet (243/2003. (XII. 17.) miközben rendelkezett a dokumentum kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, körvonalazta egyúttal a tartalmi szabályozás új rendszerét is.
A bevezetés felmenő rendszerben, 2004. szeptember 1-jével, az általános iskolák 1. évfolyamán kezdődik meg. Ehhez kapcsolódóan elindul egy folyamatos jellegű, új típusú tartalmi fejlesztés, amelynek nyomán fokozatosan háromszintűvé válik a tartalmi szabályozás rendszere. A ma még kétszintű rendszer egyik pólusán a Nat, a másikon pedig az egyes iskolák helyi tantervei helyezkednek el. E két, régóta létező szint között közvetítő elemként alakul majd ki lépésről lépésre – választható alternatívákat felvonultatva – a kerettantervek és a programcsomagok kínálata. Ez a kínálat várhatóan komoly segítséget nyújt majd az iskoláknak helyi tanterveik kialakításához, s egyúttal jól szolgálja a közoktatás tartalmi modernizációját és módszertani megújulását. A meginduló folyamatok orientálhatják a tantervek és taneszközök fejlesztőit, valamint a különféle mérési és értékelési eszközök megtervezőit is.*
A tartalmi szabályozás rendszere tevékenységközpontú, hiszen előtérbe helyezi a képességek fejlesztését, a tanári és tanulói tevékenységeket. A teljesség igénye nélkül érdemes kiemelni a kommunikáció, a döntéshozatal, az életvitel, az információ, a szövegértés-szövegalkotás területeit. Ugyanakkor a tartalmi szabályozás rendszere vegyes, hiszen egy flexibilis bemenet (Nemzeti alaptanterv), valamint egy kemény kimenet (érettségi követelményrendszer) várható egymásra épülése (koherenciája) jellemzi.
Dr. Vass Vilmos egyetemi docens
Veszprémi Egyetem
1162 Budapest, Kendermag u. 29.
(06 30) 251-0274
* Nat Start. A Nemzeti alaptanterv implementációs terve. Háttéranyag.
Oktatási Minisztérium. 2004.
október 29, 2006
· Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: érettségi, közoktatás, Nat · Kategória: MindenGyerek 2005
Hozzászólás írása
Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.