A Sulinet Program esete a magyar iskolával

Az előadás egy empirikus szociológiai kutatás eredményeit mutatta be. A kutatás arra kereste a választ, hogy a Sulinet program hatott-e – ha igen, hogyan – a diákok közötti digitális egyenlőtlenségek alakulására. Az internet megjelenésével megjelentek a várható társadalmi hatására vonatkozó jóslatok. A kezdeti optimista várakozásokat (az internet jelentős mértékben csökkenti az egyenlőtlenségeket) pesszimista elképzelések váltották föl (az internet növeli az egyenlőtlenségeket). A szakirodalomban és a közbeszédben megjelent a digitális szakadék fogalma, mely az internetet használók és nem használók közötti különbségre utal, illetve arra, hogy az internet nem használata bizonyos tőkenövelő tevékenységekből való kizáródást eredményezhet. Ebből a felismerésből szakpolitikai döntések és programok születtek hazánkban is, ezek közül az egyik legismertebb a Sulinet Program.

Azt vizsgáltuk, mi történt az iskolában a Sulinet megjelenésével, különös tekintettel a digitális egyenlőtlenségek alakulására. 10 budapesti általános iskolában történt az adatfelvétel, mely három részből állt: egyrészt önkitöltős kérdőívek készültek hatodik osztályos tanulókkal, másrészt strukturált interjúk tanárokkal és iskolaigazgatókkal, harmadrészt megfigyelések a számítógépteremben.

A kutatás eredményei szerint a program hatása kettős. A vizsgált csoportban mindössze 6,6 százalék az internetet soha nem használók aránya, és magas (57 százalék) a legalább hetente internetezőké. Az iskola az internetezés legfontosabb helyszíne: a gyerekek 68,4 százaléka használja az internetet itt. A hozzáférésben (vagyis az első szintű egyenlőtlenségben) nem mutatkozik eltérés a különböző társadalmi háttérrel rendelkező gyerekek között. Viszont a kutatás alapján állíthatjuk, hogy megfigyelhető egy új egyenlőtlenség (melyet a szakirodalom második szintű digitális egyenlőtlenségnek nevez), az alapján, hogy mire használják a gyerekek az internetet. Az adatok szerint az iskola mint helyszín egy speciális tevékenységi profil irányába hat: ezt a profilt elsősorban a szórakozás jellemzi (játék, chat, zenehallgatás), háttérbe szorul az információkeresés és az anyagkeresés a házi feladathoz. Ezzel szemben az otthoni használat során (ugyan a szórakozás is fontos marad), az információkeresés megelőzi a tiszta szórakozást. Akik otthon is rendelkeznek internet-hozzáféréssel, másra használják azt otthon, mint az iskolában, azok számára, akik pedig csak az iskolában férnek hozzá, a világháló elsősorban szórakozást jelent.

Hogy az iskola miért ebbe az irányba tereli a használatot, vagy még inkább miért nem tereli a hasznos felhasználás felé, arról a kvalitatív kutatás alapján lehetnek elképzeléseink: az iskolák nagyrészében az internet nem épült be az oktatásba, a tanárok ismerethiánya és negatív attitűdjei, valamint a szakértő felügyelet hiánya együtt eredményezi a leírt helyzetet.

A Sulinet Program tehát segít kiegyenlíteni a hozzáférésben mutatkozó különbségeket, viszont a használatban megfigyelhető eltérések egy második szintű egyenlőtlenség kialakulásához vezetnek.

Bognár Éva PhD – hallgató

ITHAKA – Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ

bognareva@mail.datanet.hu

www.ithaka.hu

female cialis price

október 29, 2006 · Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: ,  · Kategória: MindenGyerek 2005

Hozzászólás írása

Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.