A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által a MindenGyerek Konferencián tartott előadások alapját képező kutatások

Az ifjúsági házak funkcionális átalakulása a 90-es évektől napjainkig

Ifjúsági házak kutatás

A kutatás célja:

Az Ifjúságkutató Intézet feladata az volt, hogy támpontokat nyújtson a megrendelő számára (ISM) a gyermek- és ifjúsági házak definiálásához, valamint bemutassa a jelenlegi intézményi struktúra legfontosabb jellemzőit.

– Gyermek- és ifjúsági házak működési módjának feltárása (milyen rendszeres és alkalmankénti programokat, rendezvényeket kínálnak).

– A gyermek- és ifjúsági házakat látogatók összetételének vizsgálata.

– A gyermek- és ifjúsági házak fizikai állapotának, felszereltségének részletes felmérése.

– A működés során adódó problémák, nehézségek feltárása.

– A beruházási igények részletes vizsgálata.

A kutatás metodológiájáról:

Több lépcsőből álló, komplex vizsgálat, amely kvalitatív és kvantitatív eszközöket is felhasznált:

Bevezető interjús fázis: interjúkat készítettünk közintézmény-vezetőkkel, akiktől azt tudakoltuk, hogy a hétköznapi életben mit jelent a gyermek- és ifjúsági ház fogalma;

Bevezető kérdőíves fázis: közel 1000 olyan közintézménybe küldtük ki a rövid önkitöltős kérdőíveket, amelyekről feltételeztük, hogy szolgáltatásaik legalább egy részét a gyermekek és a fiatalok számára nyújtják.

Kérdőíves vizsgálat: fő célja, hogy a két bevezető szakasz eredményeit figyelembe véve az általunk gyermek- és ifjúsági házaknak definiált intézmények legfontosabb problémáit, gyakorlati működésüket feltérképezzük.

Ifjúsági ház

Negatív (-), kizáró definiálás: az ifjúsági korosztály számára nem szervez programokat, automatikusan nem ifjúsági ház;

Pozitív ( ), vagylagos definiálás:

az ifjúsági korosztályt tekinti a legfontosabb célcsoportjának Gyermekház

Negatív (-), kizáró definiálás:

a gyermek korosztály számára nem szervez programokat, automatikusan nem gyermekház;

Pozitív ( ), vagylagos definiálás: a 14 év alatti korosztályt tekinti a legfontosabb célcsoportjának

A kutatás eredménye:

Gyermek-, művelődési és ifjúsági házak 2001. Kutatási beszámoló ISMertető sorozat (szerk.: Szabó, Kovács, Bitter, Bauer) Nemzeti Ifjúságkutató Intézet – Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest, 2002.

Mit várnak az ideális játszótértől a felhasználók?

Játszótér projekt

A kutatás célja:

Az Ifjúsági és Sportminisztérium a települési önkormányzatok számára játszótér- fejlesztési és -építési pályázat kiírását tervezte. Az Ifjúságkutató Intézet által készített, több fázisból álló felmérés e pályázat megalapozását, előkészítését szolgálta.

A vizsgálat:

Kétlépcsős komplex kvantitatív és kvalitatív vizsgálat:

Kvalitatív, feltáró szakasz: két időpontban (2001. február, 2001. július) készült omnibus felvétel országos felnőtt reprezentatív mintán. A minta nem, életkor, iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa illetve régiója szerint reprezentálja a célpopulációt.

Kvantitatív szakasz: interjúk készítése pedagógusokkal, játszótér-látogató szülőkkel, gyerekkel.

A kutatás legfontosabb megállapítása:

A legfontosabb probléma a játszóterek elhanyagoltsága:

– A játékok elavultak, korszerűtlenek.

– A játszóterek piszkosak, szennyezettek.

– Nincsenek kiegészítő szolgáltatások.

– A gyermekek védelme nem megoldott.

Az „ideális” játszótér főbb jellemzői:

– Rendezett.

– A játékok környezet- és gyermekbarát anyagból készülnek.

– A játékok legömbölyített formájúak, nem balesetveszélyesek.

– Talajburkoló elemek biztonságosak és természetközeliséget árasztanak.

– A játszóterek közelében található tisztántartott WC, ivókút, kézmosó.

A valóságshowk megítélése a fiatalok körében

Valóságshow kutatás

A kutatás célja:

A magyarországi televíziókban jelenleg futó valóságshowk fogadtatásáról és közönségéről szóló kutatásunk célja az volt, hogy föltárjuk a nézők szociodemográfiai és kulturális jellegzetességeit, a műsorokkal kapcsolatos véleménystruktúrákat, a pozitív, illetve negatív megítélések alá eső bizonyos aspektusokat és azok okait, valamint a műsorok által közvetített viselkedésmintákra vonatkozó vélekedéseket. A műsorok megjelenését a társas térben, a műsorral kapcsolatos hétköznapi kommunikációt, annak köreit és tartalmait.

Célunk mindezeken kívül az volt, hogy rávilágítsunk ezen új típusú tévéműsorok nyomán kialakult és a jövőben várhatóan kialakuló médiahasználati, értékrendbeli és életmódbeli változásokra. Külön hangsúllyal szerepel kutatásunkban annak feltárása, hogyan ítélik meg a nézők az új típusú műsor etikai vonatkozásait, az általa sugallt viselkedésmintákat, milyen szempontokból érzik szükségesnek a bemutatásra kerülő jelenetek korlátozását.

A kutatás magja egy három szakaszból álló, telefonos megkérdezéssel zajló, kérdőíves felmérés. A kialakított kvóta alapján mintánk a 15-29 éves fiatalok korcsoportjaira, nemére és lakóhelyük településtípusára reprezentatív. Az első lekérdezésre a műsorok indulásakor, 2002. szeptember közepén, második szakaszára november végén, a záró szakaszra pedig a műsorok befejeződésének időpontjában került sor, háromszor 333 fős mintán Összességében ezerfős reprezentatív mintán készült felmérés adatai állnak rendelkezésünkre.

A vizsgálat témakörei:

A műsor nézettsége

A műsor megítélése

A műsor megjelenése a társas térben

A műsor hatásának megítélése

– általában a fiatalok életmódjára, szokásaira (pl. médiahasználat);

– a saját életmódra, szokásokra (pl. médiahasználat);

– műsorok által közvetített viselkedésmintákra vonatkozó vélekedések;

– mi válik a hétköznapi kommunikáció témájává.

A műsor értékelése

Összehasonlítás

– ifjúsági adatbázisokkal;

– az Ifjúság 2000 kutatás eredményeivel;

– nemzetközi vizsgálatokkal.

Nyertesek-vesztesek, értékek és identitás a Kárpát-medence fiataljai körében

Ifjúság2000©

A kutatás célja:

1999. áprilisában kezdődött el a rendszerváltozás utáni legjelentősebb ifjúságszociológiai kutatás előkészítő folyamata az Ifjúsági- és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelős államtitkárságán. A hosszú előkészítő folyamat 2000-ben új szakaszához érkezett, amikor konkrétan felállt az a kutatói team, amely a kutatás befejezéséig irányította a vizsgálat lebonyolítását.

A 2000. évi vizsgálat alapját egy a 15-29 évesek körében, 8000 fős mintán lekérdezett kérdőív képezte. A minta nemre, korra, település típusa és állandó lakhely megyéjére reprezentatív. A nagymintás felmérés az ifjúság életének szinte minden területét részletesen online casino vizsgálja, kiemelten kezelve az iskolai életutat, a munkaerő-piaci helyzetet, a kulturális fogyasztást, valamint az értékvilágot.

Az adatfelvételt – a lehető legteljesebb szakmai körültekintés érdekében – a Központi Statisztikai Hivatal készítette 2000. október-november között. A kész systemfile 2001. január folyamán került a kutatói team kezébe.

Az adatok első – gyors, értelmezés nélküli – elemzését a Gyorsjelentés című kötet tartalmazza, amely 2001. tavaszán került az olvasók kezébe.

A Gyorsjelentés megjelentetése után az írott és elektronikus média töretlen érdeklődésének közepette mutatták be a kutatás vezetői a legfontosabb eredményeket.

A kutatást lezáró tanulmánykötet elkészítését megelőző mintegy háromnegyed évben a szakértői team heti rendszerességgel ülésezett, meghatározta a tanulmánykötet fejezeteit, elveit, az elemzési módszereket. Ezen elvek jegyében készült el az országos adatokat tartalmazó Tanulmányok I. Folyamatban vannak az Ifjúság 2000 adataira vonatkozó megyei és felsőoktatási intézményekkel kötendő szerződések. 2003. évben megjelent a kutatás alapadatait összesítő Ifjúság 2000 Kutatási adatok 1. elnevezésű CD-ROM, mely az adatokat táblázat és ábrák formájában is bemutatja.

A kutatásban résztvevő intézmények:

Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Központi Statisztikai Hivatal, MTA Szociológiai Intézet, MTA Politikai Tudományok Intézete, Oktatáskutató Intézet, Századvég Politikai Iskola Alapítvány

A kutatás eredménye:

Ifjúság2000© Gyorsjelentés (2001. március)

Ifjúság2000© Tanulmányok I. (2002. március)

www.ifjusag2000.hu honlap

Ifjúság2000© CD-ROM (2003. január)

Interjúk, cikkek a magyar írott és elektronikus médiában

Magyar fiatalok a Kárpát-medencében

MOZAIK2001©

A kutatás célja:

Az utóbbi években mind a közigazgatás, mind az érintett ifjúsági szféra szereplői számára különösen hangsúlyossá vált, hogy a Magyarországon lezajlott rendszerváltoztatás utáni társadalmi-gazdasági folyamatokban – sajátos helyzetéből adódóan – jelentős mértékben érintett ifjúsági korosztályról összehangolt, folyamatos, empirikus szociológiai vizsgálatok kezdődjenek.

Az Ifjúság 2000 kutatás megteremtette az alapjait egy ilyen jellegű ifjúságszociológiai vizsgálatsorozatnak. Az egyértelműen sikeresnek mondható kutatási kezdeményezés mellett több más, nemrég lezajlott, illetve jelenleg folyó kutatás is rávilágított arra, hogy a szomszédos országokban élő, magyar nemzetiségű fiatal korosztálynak a társadalmi- gazdasági, jövedelmi, munkaerőpiaci helyzetéről rendkívül kevés információ áll rendelkezésre. Ezen kívül több tényező, oktatáspolitikai és külpolitikai kezdeményezés (erdélyi és komáromi egyetem, státusztörvény, ösztöndíjprogram) is szükségessé tette – nagyrészt a magyarországi vizsgálat mintájára – egy, a határainkon túlmutató, empirikus kutatási program elindítását.

A határon túli régiók számára olyan alapkutatást biztosít az ott élő magyar fiatalok helyzetéről, ami alapját képezheti további kutatások lebonyolításának, s hozzájárulhat a helyi döntéshozók, társadalomkutatók, valamint civil szervezetek munkájának segítéséhez. Komplex összehasonlítási lehetőséget kínál egyrészt az adott ország és az ott élő magyar kisebbség fiataljainak helyzetét illetően, másrészt a hazai és a szomszédos országok, illetve azok egymáshoz viszonyított kisebbségi helyzetét, körülményeit tekintve, valamint a Magyarországon és a környező országokban élő magyar fiatalok helyzetével kapcsolatban.

A kutatás méretét és sokrétűségét szem előtt tartva, az Ifjúság 2000 eredményeivel együtt a későbbiekben – igény szerint – egy átfogó, egységes európai kutatás kiinduló pontjává válhat. A magyar tudományos élet, az ifjúsággal foglalkozó szakemberek illetve politikusok számára hiteles, tudományos adatgyűjtést tesz lehetővé a határon túl élő fiatalok helyzetéről, amely hatékonyan elősegíti a témával kapcsolatos döntéshozatalt és egyéb, az ifjúsági szférát érintő kérdés, probléma optimális kezelését.

2003. évben megjelenik a kutatás alapadatait összesítő MOZAIK2001 Kutatási adatok 1. elnevezésű CD, mely az adatokat táblázat és ábrák formájában is bemutatja, valamint az adatokat részletesebben elemző MOZAIK2001

Tanulmányok I. kötet

A kutatásban résztvevő intézmények:

Együttműködő magyarországi intézmények

1. MTA Politikatudományi Intézet

2. MTA Szociológiai Intézet

3. Oktatáskutató Intézet

4. Századvég Politikai Elemzések Központja

Konzulens magyarországi intézmények:

1. MTA Kisebbségkutató Intézet

2. Márton Áron Szakkollégium

3. Teleki László Intézet Közép-Európai Kutatások Központja:

Együttműködő határon túli intézmények:

1. Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszék (Románia)

2. Fórum Társadalomtudományi Intézet (Szlovákia)

3. KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja (Románia)

4. LIMES Társadalomtudományi Intézet (Ukrajna)

5. Magyarságkutató Tudományos Társaság (Jugoszlávia)

A vizsgálat mintája:

Felvidéken 1000 magyar és 500 szlovák fiatal

Kárpátalján 500 magyar és 250 ukrán fiatal

Belső-Erdélyben 1200 magyar és750 román fiatal

Székelyföldön 750 magyar fiatal

(Székelyföldön nem kérdeztünk román fiatalokat)

Vajdaságban 1000 magyar és 500 szláv fiatal

A kutatás eredménye:

MOZAIK2001© Gyorsjelentés (2002.)

Interjúk, cikkek a magyar írott és elektronikus médiában

Roma fiatalok helyzete

Roma Ifjúsági Szervezet Kutatás

A kutatás célja:

A kutatás 2001 decemberében indult az Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából a roma ifjúsági szervezetek támogatására tervezett pályázatkiírás előkészítéseként. A szakértői anyag kiindulási bázisát képezte a roma ifjúsági szervezetek feltérképezését szolgáló kutatás, mely elsősorban e szervezetek strukturális felépítésére, szervezeti kultúrájára, az általuk képviselt értékekre, valamint a kisebbségi létből eredő sajátosságokra fókuszált.

A kutatás kettős céllal indult. Egyfelől a magyarországi roma ifjúsági szervezetek legfontosabb adatait tartalmazó, lehető legszélesebb körű adatbázis összeállítására vállalkozott, ugyanakkor célul tűzte ki e szervezetek jellemzőinek szervezetszociológiai elemzését; működési jellemzőiknek, kapcsolatrendszerüknek, tagságuk és szervezeti kultúrájuk részletes leírását. A kutatás során kiemelkedő figyelmet fordítottunk a vezető személyiségére, személyes élettörténetére, és tapasztalataira, vezetői eszközeire.

A kvalitatív kutatási fázis 2002 márciusában zárult le. A Roma Ifjúsági Szervezet Kutatást 2003 telén egy kérdőíves vizsgálat elkészítésével folytatjuk, mely a magyarországi ifjúsági szervezetekről szóló 2000-ben elkészült kutatás általános eredményeit kívánja egy speciális, kisebbségi társadalmi területen bővíteni, az adatbázisban szereplő, ténylegesen ifjúsági céllal tevékenykedő valamennyi szervezetre kiterjedően.

A vizsgálat mintája:

– az önálló ifjúsági szervezetként bejegyzett roma fiatalokat tömörítő egyesületek listája;

– valamint azok a roma ifjúsági szervezetek, melyek egy nagyobb roma „ernyőszervezet” ifjúsági tagozataként tevékenykednek;

– továbbá a be nem jegyzett, informálisan működő csoportosulások, melyek elsősorban cigány származású fiatalokkal foglalkoznak.

Nemzeti Ifjúságkutató Intézet

1145 Budapest, Amerikai út 96.

273 4222, 273 4223

www.ifjusagkutato.hu

Igazgató: Bauer Béla

Kutatási igazgató: Nemeskéri István

Vezető kutatók: Szabó Andrea, Kiss Paszkál

Kutatók: Máder Miklós Péter, Molnár Zsuzsanna, Pillók Péter

Kommunikációs vezető: Lendvai Dóra

Irodavezető: Dankó Adrienn

Kutatásszervező: Kovács Szilvia

female cialis for sale

szeptember 12, 2006 · Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: , , , ,  · Kategória: MindenGyerek 2003

Hozzászólás írása

Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.