A máltai játszótér és a társadalmi integráció problémája
Sokszor adottnak vesszük a szociális szolgáltatások nyújtásánál, hogy a program hatékony. Beérjük azzal, hogy látjuk, hogy mű ködik, hiszen eredményeink kézzel foghatók és ismerünk eseteket. Ugyanígy tudjuk a program hibáit, korlátait is a munkatársak elbeszéléseiből.
Milyen mechanizmuson keresztül hat azonban valójában a program?
Milyen feltételek mellett érvényesül e mechanizmus?
Ezeket a kérdéseket sajnos ritkán tesszük fel, pedig hasznosak lehetnek a program hatékony alkalmazása szempontjából.
A játszótér integrációs hatásának vizsgálata esetében igyekeztünk az újabb elméleti szakirodalmat széles körben feldolgozni, és olyan modellt keresni, amely illeszthető az adott program működéséhez és alkalmas az empirikus vizsgálatba történő átültetésre is.
A játszótér-program létrejötte mögötti előfeltevés: a lakótelepek többsége sok lakóövezettel szemben rosszul integrált, a szomszédsági viszonyok kevéssé szövik át, és így a kooperáció hiányából adódóan jelentkeznek normasértések, devianciák és a lakókörnyezet lepusztulása. E szituáció modellezhető a kollektív cselekvési problémák sémája szerint. A dezintegráció (negatív externália) mértékének csökkentése közjószágnak tekinthető, ami, ha spontánul nem oldódik meg, elvileg centralizáltan biztosítandó (szociálpolitika). A probléma akkor keletkezik, ha nincs jelen centralizált megoldás sem.
A máltai játszótéregy olyan centralizált megoldást jelenthet, amely a decentralizált, spontán mechanizmusokat hív életre az adott lakókörnyezetben, ezért ez szervesebben illeszkedik a környezetbe, mint a központosított megoldások. A társadalmi kontroll alatt itt spontán normaképződést értünk, ami az emberek személyes kapcsolatain keresztül érvényesülhet. Így a kollektív cselekvés mellett a személyes kapcsolatok hálójának vizsgálata is lényegi kérdés.
James Coleman (1990) például a normák keletkezését a zárt és sűrű hálózatokkal hozza összefüggésbe.
Mások szerint (Opp 2001) a kapcsolatháló léte nem közvetlenül hat, hanem csak bizonyos feltételek (pl. egymás kölcsönös szankcionálása illetve jutalmazása) teljesülése mellett fejti a normateremtő mechanizmust.
Véleményünk szerint a máltai játszótér elősegíti a lakótelepi szomszédsági háló összezárását, és ezáltal hozzájárul a lokális integráció kialakulásához, de ezt kutatással is igazolni szeretnénk, ezért részben a Coleman-féle modellre illesztve terveztük meg empirikus kutatásunkat, amelyet a közeljövőben meg is valósítunk.
Kovács Benedek
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Módszertani Központ
1033 Budapest, Miklós utca 32.
kovacsb@mmszbp.hu
szeptember 13, 2006
· 
Webszerkesztő · 
Nincs hozzászólás
Címkék: integráció, játék, játszótér, szabadidő · Kategória: MindenGyerek 2003
Hozzászólás írása
Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.