Ki mit tehet? avagy a magatartászavar terápiájának színterei: az iskola, a gyermekvédelem és a rendelő (Határterületek a magatartászavarok pozitiv kezelésében)

A magatartás zavarok kezelésében mindig a gyermek áll középpontban. Ez helyes is, de nem szabadna elfelejtkezni arról, hogy a gyermekkel nem csak a pszichológus, pszichiáter találkozik. Sőt. A gyermek normál esetben iskolába jár, otthon van, korrepetálásra, edzésre megy. A magatartás zavar pedig vele együtt megy mindenhová. Megszüntetheti-e a gyermek magatartási problémáját az, ha heti egyszer egy-egy órára találkozik vele egy pszichológus? A válasz egyértelmű, hogy nem. A megoldás a gyermeket körülvevő rendszerben, a szakemberek felkészítésében és saját kompetenciájuk megerősítésében és határaik biztos kijelölésében rejlik.

Alapvető kérdés minden magatartási problémánál, hogy ki és mit tehet. A rendszerben benne van a pedagógus, a gyermekvédelem, a pszichológus, a pszichiáter és a szülő.  Nagyon fontos, hogy ne egymás ellen, hanem egymással összhangban dolgozzanak. Ne legyenek felesleges átfedések munkájukban, de ne legyenek hiányosságok sem.  Tudniuk kell egymás koncepciójáról, és ismerniük kell, hogy kinek mi a feladata és a kompetenciája a kezelésben. Ehhez rendelkezniük kell az alapvető diagnosztika eszközeivel és ismeretével. Ismerniük kell a kezelés alternatíváit, illetve azt, hogy az egyes kezelési formák milyen kompetencia körbe tartoznak.

Jelen workshop célja, hogy a résztvevő szakemberek saját élmények és gyakorlati tréning során megismerkedjenek azokkal az egyszerű, a pedagógiában, gyermekvédelemben is használható diagnosztikai és terápiás eszközökkel, amelyeket alkalmazni tudnak majd saját területükön. Emellett fontos cél, hogy az agresszióval kapcsolatos önismeretük terén is kapjanak élményeket, amely elindíthatja mélyebb önismereti munkájukat. Ezen utóbbi elengedhetetlenül fontos az olyan szakemberek számára, akik a gyakorlatban a problémás gyerekekkel foglalkoznak. Saját agresszióval kapcsolatos önismereti kérdéseik, „vakfoltjaik” felismerése révén empátiás készségük fejlődik, saját kompetenciájukkal, határaikkal kapcsolatban magabiztosabbak lesznek és a kezelési stratégiák, megoldási alternatívák terén sokkal kreatívabb, hatékonyabb megoldásokat várhatunk az ilyen szakemberektől.

A workshop alapvető célja, hogy bemutassa azokat a mentalhygiénés továbbképzési lehetőségeket, szupervíziós technikákat, melyek segítségével a határterületek szakembereinek együttműködése és egységes, adequat szakmai fellépése elérhető.

A workshop alapvetően abból indul ki, hogy a gyermekekkel dolgzó, velük találkozó szakemberek, maga az ellátó rendszer mintegy „leképezi” a gyermekek individuális problémáit és éppen azáltal gyógyítható, ha ma a rendszer illetve az abban együttműködő szakemberek feltérképezik és korrigálják saját működési módszereiket. A három rendszer közös találkozási pontja a terápiában a viselkedés-és kognitív szemléletű megközelítés, amely mindhárom ellátórendszertől mást és mást, de mégis ugyanazon szemléletet igényel.

A workshop azon közös pontokat igyekszik megtalálni, ahol ebben a terápiás formában konkrét algoritmusok, következetesen alkalmazható módszerek dolgozhatók ki.

Dr. Hirsch Anikó

gyermekpszichiáter, pszichoterapeuta főorvos

Kispesti Egészségügyi Intézet Gyermek-és Ifjúsági Mentalhygiénés Centrum

Budapest, 1193  , Táncsics u. 7.

(06 20) 918 5894

(06 1) 203 1019

draniko.hirsch@gmx.net

Pólya Judit

klinikai szakpszichológus, intézményvezető

Belváros-Lipótváros Nevelési Tanácsadó

1051 Budapest, Vármegye u.11-13.

(06 30) 244 2510

info@focusing.hu

cialis super active opinioni

május 29, 2011 · Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: ,  · Kategória: MindenGyerek 2011, Virtuális konferencia

Hozzászólás írása

Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.