Jogok a közoktatásban

Az elmúlt évek szociológiai kutatásainak tapasztalta, hogy a diákjogok és általában az iskolapolgárok jogai nem érvényesülnek a megfelelő mértékben a magyar közoktatásban. Általában sem a diákok, sem a pedagógusok nem tudják, hogyan képviseljék saját érdekeiket, s azzal sincsenek tisztában, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak.

Tapasztalat, hogy a jogokat és a kötelezettségeket egymástól elválasztva, leginkább egymással szembeállítva kezelik a közoktatás szereplői. Az iskolákból – feltételezhetően – hiányoznak azok a technikák, melyek a diák- és pedagógusjogokat a megfelelő módón érvényesíteni hivatottak, s lehetővé teszik a konfliktusok partneri viszonyban történő megoldását.

Az Alkotmány „biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot”. Magyarország ezt a jogot a közművelődés általánossá tételével, a kötelező általános iskolával, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással valósítja meg. A közoktatási törvény – hivatkozva az Alkotmányra – „a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer” biztosítása céljából jött létre. Az iskolákban érvényben lévő házirendeket mint hatályos jogforrásokat is e törvények alapján hozzák létre az iskolahasználók.

Noha a közoktatás szereplői jogainak sérülése az iskola vagy az osztályterem falain belül tapasztalható, annak oka legtöbbször az iskola falain kívül keresendő. Elsősorban a magyar intézményrendszer működésében, az egyes intézmények közötti kommunikáció és együttműködés elégtelen voltában keresendőek az okok. De feltétlenül megemlítendőek a szegénység, a munkanélküliség, a magyar településszerkezet hiányosságai, a változatlanul jelenlévő előítéletek, illetve a különböző szereplők írott szabályokhoz, joghoz való viszonya, mint a jogsértések mögött álló mozgató-rugók.

A jogsértések okainak hátterében az ismeretek és készségek hiánya áll, kiemelten pedig a kommunikációs készségek hiánya szembetűnő. Amiként a pedagógusokra és általában az oktatás intézményrendszerére jellemző a kommunikáció elégtelen volta és hiányossága, például a másik iskolában zajló gyakorlat, a másik etnikai csoport stb. nem ismerete, úgy a diákokra is igaz, hogy nagyon kevéssé van lehetőségük az iskolában a kommunikáció megfelelő módjainak elsajátítására, ehelyett mind több, egymástól elszigetelt ismeretet kénytelenek elsajátítani.

Dr. Ligeti György szociológus, informatikus, pedagógus

Kurt Lewin Alapítvány

1052 Budapest, Váci utca 9.

(1) 411-0940

kla@kla.hu

www.kla.hu

cheap cialis black

október 29, 2006 · Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: , , , , ,  · Kategória: MindenGyerek 2005

Hozzászólás írása

Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.