A gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás kapcsolatrendszeréről készített budapesti felmérésről

A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyosztálya megbízásából 2003. tavaszán elkészült kutatás alapvetően a főváros kerületeiben működő gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató és hivatali intézmények, szervezetek és a főváros C2090-730 fenntartásában működő szakellátó intézmények alapadatai, kapcsolatrendszer, az abban fellelhető sajátosság feltárását célozta.

A felmérésbe bevontuk a főváros 23 kerületének gyámhivatalát, jegyzői gyámhatóságát, gyermekjóléti szolgálatát, valamint a főváros által fenntartott 29 szakellátó intézményt és a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (TEGYESZ). Mindösszesen 99 intézményt és szervezetet kerestünk fel.

A felmérést megalapozó stratégiai-szakmai alaptételek:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatályba lépése nyomán többszereplőssé, a munka jellegét tekintve több fókuszúvá vált a gyermekvédelmi rendszer. A rendszerben szereplő szervek, intézmények (gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, TEGYESZ, gyámhivatal, gyámhatóság) szakmai kapcsolatrendszere – az eddigi 5 év tapasztalata alapján – átgondolásra és fejlesztésre szorul a 646-563 hatékonyabb és koordináltabb segítői munka érdekében.

A gyermekvédelmi törvény hatályba lépése előtt lényegében háromszereplős volt a hazai gyermekvédelmi rendszer, az “alapellátás” szolgáltatási oldala részben (de szigorúan önkéntes alapon) volt csak lefedve a családsegítő szolgálatok által, hivatali oldala pedig a korábban tanácsi, utóbb önkormányzati hivatalokban önálló szervezeti egységet alkotó gyámügyi osztályokkal volt biztosítva, akik ellátták a törvényileg meglehetősen körvonalazatlan védő-óvó feladatokat, és eljártak a hatósági beavatkozást igénylő esetekben is. A szakellátás központi szervezete a megyei szervezésű GYIVI volt, amelynek igazgatója a gyermekek feletti jogok gyakorlásával lényegében minden nevelőotthon és más szakellátó intézmény felett állt. Ezt a rendszert alakította át a hosszú vajúdás után elfogadott gyermekvédelmi törvény, amely az alapellátás szolgáltatási oldalaként létrehozta a gyermekjóléti szolgálatokat, a hivatalos teendőket megosztotta a jegyző alá tartozó gyámhatóság illetve a megyei közigazgatási hivatalok alá rendelt gyámhivatal között. A szakellátásban pedig “gyengítette” és koordinatív, tanácsadói funkciókkal látta el a TEGYESZ-t, miközben megerősítette a gyermekotthonok és más szakellátó intézmények vezetőinek hatáskörét. A szervezeti struktúra átalakítása ily módon minden szinten változást hozott, hatásköri és szakmai kérdésekben is.

Ezek természetes módon okoztak különböző jellegű (szervezeti, szakmai, emberi), és mélységű feszültségeket az érintett szervezetekben dolgozók számára, ezek csomópontjai a következők:

Az alapellátás szolgáltatási oldalán megosztotta a szociális szakmát családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátása terén, hiszen a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyik oldalon megengedi a egyszemélyes gyermekjóléti szolgáltatást, a másik oldalon pedig szervezeti keretben markánsan szabályozza a működés módját. Éles feszültséget hozott létre a régebben működő családsegítők és az újonnan alakult gyermekjóléti szolgálatok között a kliensek átirányításának és/vagy átadásának kérdésköre, hiszen a családsegítők kliensei 80-85%-a gyermekes család volt és jelenleg is az.

Azzal, hogy az alapellátás szolgáltatási oldala megjelent, két korábban nem túl intenzív szakmai viszonyban álló intézményrendszer szakembereinek (szociális munkás illetve önkormányzati ügyintézők) kellett egymáshoz csiszolódni szakmai, szemléleti megközelítésmódokban és a konkrét munkafolyamatot érintő kérdésekben is.

A korábbi gyámügyi osztályok szétválasztásából kialakult gyámhatóságok és gyámhivatalok között hatáskörben, munkamegosztásban és a munka jellegében jelentkeztek feszültségpontok. A gyámhivatal gestiontb.ca megőrizte és megerősítette klasszikus feladatkörét, a gyámhatóság számára új kihívást jelentett a gyermekjóléti szolgálatokkal és a jelzőrendszerrel, valamint a gyámhivatallal való kapcsolatrendszer kiépítése és működtetése.

A TEGYESZ korábbi döntési kompetenciái (elvileg) csorbultak, egyrészt a gyámhivatallal, másrészt a gyermekotthonokkal kapcsolatban, miközben megnőtt a koordináló, canada goose outlet factory tanácsadó funkciója, amely természetes módon másfajta szakmai és szemléleti alapelvű munkát igényel, a korábbi sorsokat eldöntő, alapvetően irányító jellegű helyett.

A gyermekotthonoknak megnövelt szakmai, hatásköri önállóságukat konteksztusában kellett kialakítani. amikor az egész hazai szakellátás átalakul, a korábbi nagy létszámú intézményeket a lakás-otthoni elhelyezés váltotta fel. Természetesen ez másfajta szakmai-szemléleti megközelítést canada goose outlet toronto factory igényel az ott dolgozóktól. Mindeközben szakmai kihívásként és feladatként megjelent az is, hogy a gondozott gyermekek és családjaik esetében megosztódott a felelősség és a szakmai munka közöttük és a gyermekjóléti szolgálatok között.

A sokrétű szervezeti, függőségi, hatásköri és főként szakmai, szemléleti, emberi, kollegiális működésmódbeli változásokra a benne szereplőket csak korlátozottan canada goose outlet store készítették fel. Nem szerveződtek interaktív szakmai fórumok a kétfajta ellátási forma (alap és szak) illetve a kétfajta munkamód (szolgáltató és hatósági) alapelveinek, rendjének megismerésére, a különböző helyeken dolgozók közötti szakmai-emberi kapcsolatok erősítésére.

Mindezek hatására kapcsolatrendszerük a mai napig feszültségekkel, különböző mértékben, de bizalmatlansággal telitett.

A felmérés a gyermekvédelmi rendszer tagjainak munkáját, munkatapasztalatait, véleményét összegzi a gyermekvédelmi törvény hatályba lépését követő feladatmegosztásokról, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok kapcsolatáról, a gyámhatóság és gyámhivatal viszonyáról, a gyermekjóléti szolgálat és a hivatal közötti kapcsolatról, az alapellátás és a szakellátás együttműködéséről, és mindegyikük jelzőrendszerrel kialakított munkakapcsolatáról.

A felmérés másik aspektusa a különböző szervezetek sajátos működésmódját és a hatékony esetvezetéshez szükséges szakmai és személyiségvonásokat elemzi.

J. Klér Andrea

Sziszik Erika

Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

1143 Budapest, Füredi park 6.

384-23-132

female cialis shipping

szeptember 14, 2006 · Webszerkesztő · Nincs hozzászólás
Címkék: , ,  · Kategória: MindenGyerek 2003

Hozzászólás írása

Webhely megnyitása bejelentkezve hozzászólásküldése.